Régi Orvosi rendelőnk a fennmaradt kép tanúsága szerint is eléggé kezdetleges volt. Tarjánpuszta község Önkormányzatának a megalkulásakor ez volt az egyetlen fűthető, világítható középülete a településen.
Ha végig gondolom, hogy ezzel a ,,vagyonnal” rendelkeztünk, és most megnézem ingatlanainkat, azt gondolom hálás kell, hogy legyek a Gondviselésnek(!?), jó sorsunknak(!?), hogy az eltelt (2010-et írunk) esztendők gyümölcseként nem csak ez a kicsi épület változott át széppé, esztétikussá.
Az 1991. december 22-i helyhatósági válsztásokkor ebben az épületben székelt a Választási Bizottság. A kis olajkályha melegénél várta a vásztási bizotság, hogy a szavazás eredményét összegezhesse.
A szavazatszedő bizottság sajnos már nem járt ilyen jól, mármint a helyiség fűtését nézve, hisz a volt ,,kultúrház” vizes épületében dideregtek a szavazás alatt.
Visszagondolva erre a kezdésre, ami nem csak a szavazást és Képviselő-testület, illetve polgármester választást jelentette, hanem az önálló községi, közösségi élet kezdetét is abban a faluban, amely soha nem volt önálló, hisz mindíg is tartozott valahova, hálásnak kell lenni mindazért, amit elérhettünk közös erővel. Ugyanúgy hetente két alkalommal volt rendelés a helyiségben min ahogy mai is.
1991. januárjáíg Pannonhalma adta a körzeti orvost, védőnőt és asszisztenst.
Mivel 1991. junárjától Ravazd község része lettünk, a Ravazd által kijelölt Écsen székelő körzeti orvos, védőnő és asszisztens látta el az egészségügyi feladatokat településünkön.
1992 második felétől – az úgynevezett kártyapénzes finanszírozás bevezetésétől számítva – a korábbi állapotól egy kis huzavona származott.
Volt, aki megelégedett az 1991-ben idehelyezett garnitúrával, volt, aki szerette volna, ha visszajön a régi.
Sajnos ez a helyzet a frissen megalakult Ökormányzaton csattant.
Ebből a helyzetből egyedüli kiútként úgy próbáltunk megszabadulni, hogy Győrasszonyfával közösen új orvosi körzetet alakítottunk ki, Győrasszonyfai központtal. Sajnos idő közben az épület falai megsüllyedtek, megrepedtek.
Mivel ez előre nem látható káreseménynek számított, megpályáztuk a vis maior keretet, az itt igényelt összeggel kívántuk helyrehozni a károkat.
Az épület állaga azonban egyre csak romlott, ezért kérelemmel fordultunk a Területfejlesztési Tanácshoz – aki a pénzt adta -, hogy az általunk korbban megterveztetett bővítési rajzot felhasználva új épület építésébe kezdhessünk.
Az engedélyt megkaptuk, sajnos azt nem tudtam elérni, hogy az épület maga ne a jelenlegi helyére épüljön. Szerettem volna, ha a gesztenyéssel átelemben az iskola felé vezető út mentén, a domboldalon épült volna meg a rendelő. Mivel ehhez az akkori Képviselő-testület nem járult hozzá, – a meglévő helyen, amennyire az építési szabályok megengedték,- az úttól lehetőség szerint a legmesszebb pontra jelöltük ki a rendelő új helyét.
Sajnos az élet bebizonytotta, hogy az út forgalma semmiképp nem áldásos az épületre, a betöltött funkcióra. A vis maior támogatásként kapott 11 millió 500 ezer forint és az Önkormányzat saját pénzeszközét felasználva végül is mégépült az épület.
Sajnos az építés után egy évvel csőtörés következtében az épület – most már az új – megsüllyedt, falai megrepedeztek.
A biztosító 1 millió 500 ezer forintot adott a helyreállításra, az Önkormányzat 500 ezer forintot költött erre a célra.
A helyreállítást követően új berendezést készíttettünk a rendelőbe.
A rendelő elé kihelyezett padokat asztalt időközben elszállítottuk a buszforduló területére, mert folyamatosan mást sem csináltunk, mint az eldobált szemetet, napraforgóhéjat, tökmaghéjat takarítottunk az esténként ott tanyázó gyermekek után, annak ellenére, hogy a kukaedény tőlük egy méteres távolságra volt.
Annak érdekében, hogy a betegek le tudjanak űlni, és úgy várni az orvost, inkább reggel korán, negyed nyolckor kinyitjuk a rendelő ajtaját. 2013. októbere
Kálmán Józsefné polgármesterRendelőnk fala annak ellenére, hogy megfelelően igyekeztünk rendbe tenni a csőtörést követően, folymatosan repedezik.
Szakemberek segítségével megerőssítettükk az alapot, úgynevezett betontuskót betonoztunk melléje, főleg azon az oldalon, amelynél a nagy mennyiségű víz elfolyt a csőtörés következtében. Az épület alá a járdák felől megfelelő anyagot injektáltak be szakemberek, hogy a víz által kimosott részeket kitöltsék.
Ennek az elfolyt víznek az áldozata az épület terasza is. A járólapok töredezni kezdtek.
Ezt most kijavítottuk, de szándékában áll a Képviselő-testületnek, hogy más megoldással biztosítsa az épület megközelítését.
Ennek kivitelezését a tervezett parkoló kialakítással egy időben lenne szerencsés elvégezni.
A napokban az épület hátsó homlokzatát a hivatalnál alkalmazott légáteresztő anyagokkal átvakoltattuk és átfestettük. Erre azért volt szükség, mert a hátsó falra festékes dobozból ábrákat fújtak, sajnos nem tudni kik.
Szomorú, hogy közösséget szolgáló épületeinknél több tízezres, százezres kárt tud okozni néhány felelőtlen ember.
Hogy ellensúlyozzuk a hibákat, igyekszünk ezt a területet is a parkosítással, a parkgondozással széppé varázsolni.
Ha végig gondolom, hogy ezzel a ,,vagyonnal” rendelkeztünk, és most megnézem ingatlanainkat, azt gondolom hálás kell, hogy legyek a Gondviselésnek(!?), jó sorsunknak(!?), hogy az eltelt (2010-et írunk) esztendők gyümölcseként nem csak ez a kicsi épület változott át széppé, esztétikussá.
Az 1991. december 22-i helyhatósági válsztásokkor ebben az épületben székelt a Választási Bizottság. A kis olajkályha melegénél várta a vásztási bizotság, hogy a szavazás eredményét összegezhesse.
A szavazatszedő bizottság sajnos már nem járt ilyen jól, mármint a helyiség fűtését nézve, hisz a volt ,,kultúrház” vizes épületében dideregtek a szavazás alatt.
Visszagondolva erre a kezdésre, ami nem csak a szavazást és Képviselő-testület, illetve polgármester választást jelentette, hanem az önálló községi, közösségi élet kezdetét is abban a faluban, amely soha nem volt önálló, hisz mindíg is tartozott valahova, hálásnak kell lenni mindazért, amit elérhettünk közös erővel. Ugyanúgy hetente két alkalommal volt rendelés a helyiségben min ahogy mai is.
1991. januárjáíg Pannonhalma adta a körzeti orvost, védőnőt és asszisztenst.
Mivel 1991. junárjától Ravazd község része lettünk, a Ravazd által kijelölt Écsen székelő körzeti orvos, védőnő és asszisztens látta el az egészségügyi feladatokat településünkön.
1992 második felétől – az úgynevezett kártyapénzes finanszírozás bevezetésétől számítva – a korábbi állapotól egy kis huzavona származott.
Volt, aki megelégedett az 1991-ben idehelyezett garnitúrával, volt, aki szerette volna, ha visszajön a régi.
Sajnos ez a helyzet a frissen megalakult Ökormányzaton csattant.
Ebből a helyzetből egyedüli kiútként úgy próbáltunk megszabadulni, hogy Győrasszonyfával közösen új orvosi körzetet alakítottunk ki, Győrasszonyfai központtal. Sajnos idő közben az épület falai megsüllyedtek, megrepedtek.
Mivel ez előre nem látható káreseménynek számított, megpályáztuk a vis maior keretet, az itt igényelt összeggel kívántuk helyrehozni a károkat.
Az épület állaga azonban egyre csak romlott, ezért kérelemmel fordultunk a Területfejlesztési Tanácshoz – aki a pénzt adta -, hogy az általunk korbban megterveztetett bővítési rajzot felhasználva új épület építésébe kezdhessünk.
Az engedélyt megkaptuk, sajnos azt nem tudtam elérni, hogy az épület maga ne a jelenlegi helyére épüljön. Szerettem volna, ha a gesztenyéssel átelemben az iskola felé vezető út mentén, a domboldalon épült volna meg a rendelő. Mivel ehhez az akkori Képviselő-testület nem járult hozzá, – a meglévő helyen, amennyire az építési szabályok megengedték,- az úttól lehetőség szerint a legmesszebb pontra jelöltük ki a rendelő új helyét.
Sajnos az élet bebizonytotta, hogy az út forgalma semmiképp nem áldásos az épületre, a betöltött funkcióra. A vis maior támogatásként kapott 11 millió 500 ezer forint és az Önkormányzat saját pénzeszközét felasználva végül is mégépült az épület.
Sajnos az építés után egy évvel csőtörés következtében az épület – most már az új – megsüllyedt, falai megrepedeztek.
A biztosító 1 millió 500 ezer forintot adott a helyreállításra, az Önkormányzat 500 ezer forintot költött erre a célra.
A helyreállítást követően új berendezést készíttettünk a rendelőbe.
A rendelő elé kihelyezett padokat asztalt időközben elszállítottuk a buszforduló területére, mert folyamatosan mást sem csináltunk, mint az eldobált szemetet, napraforgóhéjat, tökmaghéjat takarítottunk az esténként ott tanyázó gyermekek után, annak ellenére, hogy a kukaedény tőlük egy méteres távolságra volt.
Annak érdekében, hogy a betegek le tudjanak űlni, és úgy várni az orvost, inkább reggel korán, negyed nyolckor kinyitjuk a rendelő ajtaját. 2013. októbere
Kálmán Józsefné polgármesterRendelőnk fala annak ellenére, hogy megfelelően igyekeztünk rendbe tenni a csőtörést követően, folymatosan repedezik.
Szakemberek segítségével megerőssítettükk az alapot, úgynevezett betontuskót betonoztunk melléje, főleg azon az oldalon, amelynél a nagy mennyiségű víz elfolyt a csőtörés következtében. Az épület alá a járdák felől megfelelő anyagot injektáltak be szakemberek, hogy a víz által kimosott részeket kitöltsék.
Ennek az elfolyt víznek az áldozata az épület terasza is. A járólapok töredezni kezdtek.
Ezt most kijavítottuk, de szándékában áll a Képviselő-testületnek, hogy más megoldással biztosítsa az épület megközelítését.
Ennek kivitelezését a tervezett parkoló kialakítással egy időben lenne szerencsés elvégezni.
A napokban az épület hátsó homlokzatát a hivatalnál alkalmazott légáteresztő anyagokkal átvakoltattuk és átfestettük. Erre azért volt szükség, mert a hátsó falra festékes dobozból ábrákat fújtak, sajnos nem tudni kik.
Szomorú, hogy közösséget szolgáló épületeinknél több tízezres, százezres kárt tud okozni néhány felelőtlen ember.
Hogy ellensúlyozzuk a hibákat, igyekszünk ezt a területet is a parkosítással, a parkgondozással széppé varázsolni.
2014. októbere
Kálmán Józsefné polgármester